V.9. Európa három történeti régiója a 21. században

A „cselekvők”, a „lázadók” és a „szenvedők” aránya nem azonos a különböző országokban. Svédországban közel 66% a cselekvő polgárok aránya, míg 8% a szenvedő polgárok aránya. Magyarországon ugyanezek az értékek a következők: 9% és 69%. Tehát Magyarországon mintegy 8,5-szer annyi szenvedő él, mint Svédországban, s a svédországi cselekvők arányának mintegy egy hetede a Magyarországi cselekvők aránya. Amennyiben a cselekvő polgárok arányát nézzük Európában, akkor azt láthatjuk, hogy a Szűcs Jenő Európa három történeti régiójáról írt esszéjében foglaltak a XXI. században is érvényesek. A különbség mindössze annyi, hogy a skandináv országok felé tolódott el a Szűcs Jenő által leírt nyugat, ahol a cselekvők aránya minden országban meghaladja az 50%-ot. Skandináviától délre található nyugat-európai országokban alacsonyabb a cselekvő értékrendet követők aránya az országon belül (Németország, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország), azonban még ezekben az országokban is meghaladja arányuk a 30%-ot. Az országok következő csoportját a dél-, kelet-, és közép-kelet európai országok jelentik (Spanyolország, Portugália, Észtország, Lengyelország, Bulgária, Ciprus). Magyarországon a legalacsonyabb a cselekvők és a legmagasabb a szenvedő értékrendet követők aránya. Mire érdemes vállalkoznia egy mai magyar vállalkozónak, ha nagy üzleti profitot szeretne realizálni?

Amennyiben az értékrendeket összehasonlítjuk a napi rendszerességgel internetet használók arányával, akkor nem lehet nem észrevenni az összefüggést: ahol magas a cselekvők aránya, ott magas a napi rendszerességgel internetezők aránya is. A kultúra, a történelem létrehozta és a napjainkban is újratermelődő lelki beállítottságok döntő módon befolyásolják az újdonságok terjedését. Mi az internethasználat további terjedésének legfontosabb mozgatója? Milyen digitális jövőre következtethetünk a digitális jelen alapján?

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.